Dobzse János mossa kezeit
2013.03.14. 11:52
Nem írtam egy ideje a blogomra, másfelé sodort a ’Zélet, de vannak pillanatok, amikor tényleg cinkos, aki néma. Ráadásul, kénytelen vagyok szembenézni azzal, hogy még egy korábbi bejegyzésem vált túlhaladottá. Az, amelyiket Áder János kijelölésekor megválasztásakor írtam.
Annak idején azt mondtam: nem baj, hogy az államfő nem „semleges”, pártok felett álló politikus. A lényeg az, hogy „az illető egy szolgalelkű nímand, vagy autonóm személyiség. Az, hogy mennyi vér van a pucájában alkalomadtán nemet mondani. Hogy a törvényalkotás farmotorja helyett kapunk-e valakit, akinek saját akarata, karaktere, értékrendje, lelkiismerete van”. És azt gondoltam, hogy Áder János talán képes lehet betölteni ezt a szerepet. Wishful thinking volt, éreztem már akkor. Tegnap óta tudom: hiba volt azt hinni, hogy Schmitt Pált alulmúlni kész lehetetlenség. Hogy utána már csak felfelé vezethet az út. Mint annyiszor Orbániában, ezúttal is kiderült: még mindig van lejjebb. Mert Áder János nemhogy meghaladta, hanem négyzetre emelte a schmittpalizmust.
Nézem, ahogy az elnök ott áll a képernyőn, valami hülye, ablakszerű díszletbe applikálva, mint egy fröccsöntött kínai diótörő az adventi kalendáriumból. És hiába támogatja két oldalról egyszerre négy nemzeti lobogó – EU zászló persze megint sehol – valahogy állandóan az az érzése az embernek, hogy mindjárt felborul. Ácsorog, mint egy rakás szerencsétlenség, mint egy kiöregedett úttörő az első gimnazista öltönyében, amit a bátyótól örökölt. Mint a rossz tanuló, aki éppen alkotmányjogból felel, és lövése sincs. Feszeng, grimaszol, nagyokat nyel, és el-elcsukló hangon arról hebeg, hogy mindenkinek kötelessége, hogy tartsa be a törvényeket, és ő is így fog tenni, mert az milyen felemelő dolog. Ezért az ő szent kötelességtudatába vetett hitben üdvözüljön mindenki, aki eddig a magyar demokráciáért aggódott volna. Továbbá, a demokrácia alapja az, hogy rend van. És ha ő most nem írná alá, hogy Orbán Viktornak és az ő sleppjének márpedig mindent szabad, akkor bizony kitörne a káosz.
Hallgatom a hosszúra nyúlt magyarázkodást, a kínosnál kínosabb körmondatokat, és hiába várom, hogy Elnök Úr végre kibökje: Feleim, azért írom alá ezt a törvénytet, mert bizony mondom, hogy az jó lesz Néktek. De ez az egy valahogy az Istennek se hangzik el. Áder fő indoka nem egyéb, mint hogy nincs más választása. Ennyire képes tehát az ország első embere: hogy premier plánban, főműsor időben, a képünkbe picsogja a saját szánalmas tehetetlenségét.
János Bácsi, keljen fel! Ön nem az alkotmányosság feltétlen tiszteletét, hanem a saját mélységes alkalmatlanságát énekelte meg. Azt, hogy a köztársasági elnök Ön szerint sem más, mint helytartó. Az országot szanaszét rabló főurak hű szolgája. Akármi álljon is az Orbán-rezsim negyedszerre is megcsúfolt, ún. „Alaptörvényében”: Önnek lett volna más választása. Ha tényleg nem elég fifikás jurátus ahhoz, hogy megtalálja a kiutat a kelepcéből, még mindig megtehette volna, hogy feláll, és otthagyja ezt az egész cirkuszt. Ehelyett a Nagy Elődhöz hasonlóan feltette a bohócsipkát, és ünnepélyesen felkínálta magát a kancellárnak további szíves felhasználásra.
Az államszervezet demokratikus működése felett őrködni nem azt jelenti, hogy kikölcsönzök Kerényi Imrétől egy Képes Alaptörvényt, kirakom a kredencre, és hálósipkában, gyertyával a kezemben virrasztok mellette, hogy nehogy valaki ellopja. Hanem azt, hogy ha a vezér ismételten a NER gránit talapzatára óhajt üríteni, akkor elnöki jobb karját tenyérrel felfelé maga elé kinyújtsa, azt könyéktájt felülről lefelé ballal megpaskolja, majd jobb alkarját lendületből, felfelé behajlítva, öklével ún. fityiszt formálva hangosan felkiáltson: a macif…t, aranyapám, aztat Neked! – már ha megengedi, hogy kissé „népiesen” fejezzem ki magamat.
Ön ehelyett a pápaválasztás napján azt közölte velünk, hogy példaképe nem más, mint Pontius Pilatus. És tényleg, igaza van: pont annyira hiteles a magyarázkodása.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
dr. jenőke (jenőke) 2013.03.14. 15:03:28
dr. jenőke (jenőke) 2013.03.14. 15:12:39
Nem lehet Pilátus Áder példaképe, ugyanis - egyrészt hivatalvesztéssel zárta politikusi karrierjét;
- másrészt római volt (helytartó) Izraelben. Ez utóbbi okán szeretett kezet mosni.
Arról nem tudni, hogy szeretett-e horgászni.
Mr. Waszabi 2013.03.21. 07:00:28
Pilatus római helytartó volt egy idegen országban, nem pedig a helyiek közül származó elnök, ennek ellenére a nevét emlékezetessé tévő szituációban korrektül és bölcsen járt el, az írás szerint legalábbis. Nem döntött el egy olyan kérdést, amelyben nem volt illetékes. Ellenben meghallgatta a peres feleket, majd végül rájuk hagyta a választást, mit is szeretnének - ő maga tehát nem volt abban az ügyben negatív szereplő, semleges maradt.